2010. október 26., kedd

Aki keres...

...az sajnos nem mindig talál. Úgyhogy a segítségeteket szeretném kérni., ugyanis keresztszemes minták után kutatok. Az egyik igazi történelmi darab: A Burda kézimunka könyvek sorozatának ötödik részében jelent meg a Flora&Fauna ABC hímzett változatának képe. A könyvbe maga a minta a nagy terjedelme miatt nem került be, hanem azt külön lehetett megvásárolni.


Megkerestem a Burda minták jelenlegi forgalmazóját, viszont ennyire régi darabok (1995-ben készült) nála sem fellelhetőek. Szóval a kérésem az lenne: ha bárki tud a mintaívből beszerezhető példányról, legyen szíves jelezzen nekem valamilyen formában!

A másik minta amit keresek újabb darab: egy télapó, ami a Cross Stitch Christmas magazin 2009. évi karácsonyi számában jelent meg.

Elkészítve Tatjana oldalán sikerült meglátnom (a képet is tőle kölcsönöztem) és hát szerelem volt első látásra :-). Ha valaki megválna az újságtól, szintén ne kíméljen!

2010. október 17., vasárnap

Csak lépésről lépésre

Először volt a minta. Tudtam, hogy ki fogom hímezni, mert - bár nem vagyok egy nagy macska rajongó - Manka cicájába egy pillanat alatt beleszerettem. Szóval csak azt nem tudtam mikor. Meg azt, hogy mi lesz belőle.

Aztán Jucus segítségével sikerült végre beszereznem egy rakomány hímzésekkel díszíthető kulcstartót.

Majd a kulcstartómon lakó elefánt érzékeny búcsút vett a kulcsaimtól és megadóan beköltözött ZZ játékai közé.

Így aztán megleptem magam egy új kulcstartóval :-). Gyönyörűséges 28 ct-s Zweigart Antik White anyagra hímeztem egy szálon egy szállal, Anchor fonalakkal.



Sajnos még miniben sem fért rá a teljes minta, ezért egy kicsit kurtítanom kellett rajta, de szerintem így is mutatós lett. Nagyon szeretem!


2010. október 16., szombat

Amig@

Lekitől kaptam ezt a nagyon kedves címet, amit ezúton is köszönök! Nagyon örülök, hogy ha "csak" a monitor másik oldalán is, de találkozhattam/találkozhatok kézimunkás, varrogatós és mindenfélékkel bütykölős lelki társakkal. Alkotni jó, együtt pedig még jobb!


Ennek jegyében akiknek én küldeném: Manka, Jucus (valahogy a Judd25-re már nehezen áll rá az ujjam :-), Lidércke, Barbi és Ili (Hugi :-).

2010. október 15., péntek

Rose SAL - harmadik rész

Igen-igen: még nem a befejezés, mert valahogy a hímzések végső formába öntésével állandóan hadilábon állok. Ráadásul most van egy kicsi kétségem is: mármint, hogy hagytam-e elég helyet a hímzés körül, hogy csinos tököcske válhasson belőle. Még nem jöttem rá, hogyan deríthetném ezt ki anélkül, hogy kiszabom és elkezdem megvarrni, de azt hiszem gondolkodok még egy sort, mielőtt belevágok a szabás-varrásba.


Manka: köszönöm a mintát és hogy megszervezted életem első SAL-ját :-)!

"Tudja...

... ez olyan, mint a hasmenés: ha menni kell, hát menni kell." Valahogy úgy hozza az élet, hogy mostanában sokat búcsúzok. Nem túl jó érzés. Pedig amikor először találkoztunk a fene gondolta volna, hogy egyszer még sajnálni fogom, ha nem dolgozunk együtt többet. Csak azóta eltelt hét év. Igaz, Főnök?


2010. október 10., vasárnap

Egy tök jó nap :-)

Kis városunkban most már jó néhány éve megrendezik ősszel a tök napját. Idén végre az időjárás is kegyeibe fogadta a rendezvényt, úgyhogy nyugodtan lehetett nézelődni, sétálgatni (illetve lehetett volna, de energiáink nagy részét az foglalta le, hogy meggyőzzük ZZ-t, hogy ne másszon be, ne etesse a tök állatokat és ne bontsa le a dekorációt, illetve hallgattuk az egyes jószágokhoz intézett verses előadásait :-)

Az alkotások nagy részét a helyi kertbarátok készítik. A madárcsapatot és az asszonykórust mindenki imádta :-).

Persze egy évben sem maradhat el a tökfaragó verseny sem. Személyes kedvencem az indulók közül a "tök gonosz boszorkány" fedőnevű alkotás :-).


Sajnos az esti mécsesgyújtást már nem tudtuk megvárni, de így is nagy élmény volt!

2010. október 8., péntek

Rose SAL - második rész

Elkészültem végre a SAL második részével. Ez után a forduló után azt hiszem megalapozott értekezést tudnék írni az algériai szemek lebontása témakörében - magyarán simán elszámoltam első körben, hogy hol is kellene kezdeni és ezt csak akkor realizáltam, amikor már majdnem teljesen körbeértem... Sebaj. Jelentem az algír szem könnyen bontható :-).


A pamacsokat, rózsákat és leveleket is élmény volt hímezni - mondjuk a rózsáknál golyózott a szemem rendesen, úgyhogy szerintem nincs is köztük két teljesen egyforma, de ezt nem is bánom. Tehát így állok most:


Remélem a hétvégén be is tudom fejezni!

2010. október 5., kedd

Télire

Nem, tényleg nincs gond a naptárammal :-). A kis hópehely születésének oka egyértelműen Jucus. Tőle érkeztek ugyanis azok a gyönyörű selyem osztott hímzők, amik nem hagytak békén és minden más hímezni-való elé furakodva időt és mintát kértek maguknak.
Előzetesen hallottam már annyi rosszat a selyem hímzőkről, hogy tulajdonképpen nem is értem, miért akartam kipróbálni. Ja, de mégis: nagyon kíváncsi voltam :-).

Tehát, fogtam a 14ct-s piros Aidámat, a Tatjana válogatásában talált mintát és a fehér fonalat, majd este nekiláttam. A korábban hallottak/olvasottak alapján erőt vettem magamon és a szokásosnál jóval rövidebb szálat vágtam, majd megpróbáltam befűzni a hímző két szálát. Egyszer. Kétszer. Háromszor. Aztán levágtam a kibolyhosodott véget. Khm. Végül azért csak befűztem.
Eszméletlen furcsa volt, ahogy öltések közben csúszott a fonal. De elég gyorsan rájöttem, hogy ha öltés után azonnal rászorítok a másik kezemmel, akkor szépen fognak állni az x-ek és nem púposodnak erre-arra. Nem is volt gond, aztán egyszer csak csúszni kezdtek a szálak megint. Mármint egymáson. Akkor jött az a móka, hogy öltésenként igazítottam őket vissza, hogy elkerüljem a "hajfonatos" hatást. Nem mondom, hogy felhőtlenül boldog voltam.

Hirtelen felsírt ZZ, úgyhogy csapot-papot otthagyva mentem megnyugtatni. Amikor visszajöttem a hímzős helyemre, messziről ránéztem az addig elkészült kis darabra. És elvesztem. A fonal annyira gyönyörűen adta ki a mintát és úgy csillogott, hogy öröm volt nézni! Nem volt kérdés, hogy hímzem-e tovább :-). A rövid szállal nagyon jól jártam egyébként, még így is elég gyorsan bolyhosodott a fonal. Az elvarrás előtt piszkosul vigyáztam, hogy nehogy lecsússzon a tűről a szál, elsőre ugyanis ezt is sikerült összehozni. Na, ilyenkor visszafűzni az azért kihívás...



Összegezve: selyemmel hímezni macera. Nem is kicsit. DE bele lehet jönni :-) ! Ez fonaltípus ráadásul nem valami anyagtakarékos. DE a rövid szálakkal és óvatos manőverezéssel azért javítható a helyzet. A végeredményt alig lehet fényképezni, hogy mutasson is valahogy. DE élőben annyira szép és mutatós, hogy aki egyszer látta, tuti visszatér majd hozzá :-)!
 
Creative Commons License
This Mű by http://gatokgetek.blogspot.com/ is licensed under a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország License.