Boldog új esztendőt mindenkinek!

Újévi fogadalmak helyett:

Innen.

Miért jó szülőnek lenni?

Millió más ok mellett most éppen azért, mert az ember leszokik a halasztgatásról :-)! Mert amikor ZZ előpakolja a karácsonyi hímzéseket és követeli, hogy most izibe, de azonnal díszítsük ki velük a lakást, akkor csak nem mondhatjuk azt, hogy Kicsim, erről anya idénre már lemondott, majd jövő karácsonyra ha nem lesz ekkora rohanás, talán elkészül... Ehelyett előkapjuk a szürke lemezt, a varrós dobozból némi szalagot és csipkét, filcet és ragasztót és ez lesz belőle:

Boldog, békés karácsonyi ünnepeket mindenkinek!

Advent

Jellemző erre a rohanós évre, hogy már nagyon advent vége felé járunk, mégis csak most jutottam el odáig, hogy megmutassam az idei adventi naptárunkat... Kérem szépen, igazi családi koprodukcióóó eredménye látható:

- a zsákocskákat gyönyörűre varrta és horgolással díszítette: mama;
- a fácskát polifómra rajzolta és kiszabta: apa;
- a zsákokat szabta, megtöltötte és számozással ellátta: anya.
És aki minden reggel legkésőbb hatkor kirohan a szobájából a fa elé csomagot bontani: ZZ :-D.

Külön művészet volt meggyőzni a fát, hogy legyen kedves fenn maradni a polcon. Először ragasztóval próbálkoztunk, másnapra leesett. Aztán visszatettük sokkal több ragasztóval, megint leesett. Ekkor elballagtunk a 100 Ft-os boltba, vettünk három műanyag akasztót és damilt. Az akasztók mentek a polc tetejére, a damilt átfűztem a fán (két helyen is, hogy nehogy kiszakítson belőle egy darabot) és felakasztottuk. Egész jól bírja, bár pár napja éjjel (naná, mert az ilyesmi _mindig_ éjszaka történik) nagy zajjal az egyik akasztó megadta magát és lerepült, de a másik kettő még tart, és ezt a pár napot már csak túlélik :-).

A csomagokba került aszalt gyümölcs, állatfigurás keksz, némi drazsé és rengeteg régi Kinder figura, amikre sikerült csereberével szert tennem (fa vonatok, hajók, repülők; kisautóba utasnak való pici figurák), autós zokni, foglalkoztatókönyvre beváltható kupon. Megpróbálkoztunk az élmény meglepetéssel is cirkuszjegy formájában, de az előadás annyira borzalmas volt, hogy az első félidő után - ZZ kérésére, és a mi nagy megkönnyebbülésünkre - inkább hazajöttünk. De azért volt élmény: a pattogatott kukorica :-).

Őszi utózönge

Bár már advent második hetében járunk, az időjárás errefelé olyan, hogy ha nem lennének kinn a karácsonyi fények mindenfelé, eszembe nem jutna, hogy tél van...

Ennek jegyében megmutatom az idei utolsó őszi projektem eredményét :-). Manka makkocskája nagyon megtetszett, így előkerestem hozzá a natúr Hubert vásznamat, válogattam Anchor fonalakat és nekiláttam. Mondhatjuk, hogy Luca széke - pontosabban 2-3 Luca széke :-) - is gyorsabban készült, mint ahogy haladtam, de nagyon szerettem hímezni. Az algír szemek szándékosan maradtak le a mintáról: a Hubert vászon alighanem túl sűrű hozzá, hogy szépen mutasson rajta, hiába próbáltam először kettő majd egy szállal is...

Manka, ezúton is nagyon köszönöm a mintát!

És még egy kicsi ősz: múlt héten két napot a Balaton mellett tölthettem. Hihetetlen élmény volt: egyik nap verőfényes napsütésben sétáltam sok-sok más ember társaságában a sétányon; második napon pedig hideg ködben teljesen egyedül, úgy, hogy az ujjam majd odafagyott a fényképezőmhöz.

Ezt a képet a színek miatt mutatom, mert a többit szépia módban sikerült elkövetnem - szerintem még így is látszik a ragyogó napfény:

Másnap, amikorra pedig annyira adta magát a fekete-fehér:

És hogy közelítsünk kicsit a karácsonyhoz is: