2012. május 29., kedd

Dekoráció eperszezonra

Egyik nap ZZ kezébe akadt néhány karácsonyi dekorációs hópehely, pár perc múlva pedig arra lettem figyelmes, hogy éppen a szekrény ajtajait díszíti velük. Erről eszembe jutott, hogy szégyen-gyalázat, de húsvét óta igazából semmi szezonális dísz nem készült nálunk. Az egyértelmű volt, hogy ez így nem maradhat - úgyhogy kitaláltam az eperszezoni ajtókoszorút :-).


A szelektív szemetesünkből vissza vettem két nagyobb kartonpapírt (megveregettem a vállam az újrahasznosítás miatt) és kerek koszorú formát vágtam belőlük. A két karikát összeragasztottam, hogy legyen tartása - ezzel az alap készen is volt. Lefestettem fehér akril festékkel (mint utóbb kiderült tökéletesen feleslegesen, mert nem látszik ki egy parányi része sem, de sebaj...). Színes, mintás zöld papírokból lyukasztottam jó sok szívecske formát (vághattam volna nyilván leveleket is, de ez valahogy hatékonyabbnak tűnt :-) és szépen elrendezgettem őket az alapon. Ezt követően elővettem fa jószágainkat és kiválogattam néhány katicát, ZZ pedig ragaszkodott hozzá, hogy egy szitakötő is kerüljön közéjük.


Az epervirágokkal elég sokáig próbálkoztam: készült egy verzió papírból, egy másik pici gipsz formákkal, de egyik sem volt az igazi. Végül zsenília drótból hajtogattam meg azt a végső változatot, ami felkerült az ajtódíszre néhány eper társaságába.


És tadammm, kész a nagy mű! Szezonális, epres, vidámságos - határozottan erre volt szüksége az ajtónak :-)!

2012. május 23., szerda

Amikor az ember tervez...

...csak épp egy-két "apróságot" kifelejt a számításból, na akkor fordulhat elő az, hogy lekési a határidőt. Nem kicsit, hanem nagyon. Pedig borzalmasan utálom a késést és a pontatlanságot, úgyhogy bujdokolok is magam elől egy ideje.

De a lényeg, hogy végre-végre valahára végére jutottam Manka SAL mintájának - természetesen a végső formába öntés még várat magára, de már annak is nagyon örülök, hogy maga a hímzés is elkészült.


Őszintén meg kell mondanom, hogy megszenvedtem vele rendesen. Nem a minta miatt, hanem az fonalválasztásom sikerült elég gyatrán. Kézzel festett multicolorral dolgoztam, ami elméletileg narancs-kék színekben pompázik, a gyakorlatban viszont ez csak az első pár méterre volt igaz. A többi részen volt piszkosszürke, zöld és fehér is, amiket csak úgy tudtam elkerülni, hogy össze-vissza aprítottam a fonalat, hogy ne kerüljön bele olyan aminek aztán semmi keresnivalója a mintában. Ennek egyenes következménye, hogy egyrészt nagyon pipa voltam, másrészt erre a mintára ráment a teljes! bobinányi fonalam (na, nem mintha még lett volna kedvem valaha is a kezembe venni újra). Életemben nem jártam még így fonallal és őszintén remélem nem is fogok, mert ez a mostani eset gyakorlatilag a teljes hímzőkedvemet gallyra vágta.

No, most hogy kiírtam magamból a mérgemet, az nyilván nem járja, hogy ilyen negatívan fejezzek be egy írást, úgyhogy jöjjön néhány vidámító - ugyanakkor esetemben határozottan hímzést késleltető hatású :-) - képecske:

 
Creative Commons License
This Mű by http://gatokgetek.blogspot.com/ is licensed under a Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2.5 Magyarország License.